Az intézmény célja

Ezen intézmény jeles célja, hogy ügyes tiszteket képezzen a mérnökkar számára.
Ez a cél tökéletesen csak az ügyes, a matematikai és hadi tudományokban jártas fiatalemberek nagyobb sokasága között végzett válogatás útján érhető el. Ezért irányozták elő ezt az akadémiát mintegy 250 növendékre, akiket hét osztályba osztanak. Minden alacsonyabb osztályból kevés kivétellel csak a kiválóbbakat léptetik elő a következő magasabba, így a hetedik nagyobbrészt teljesen kiképzett ifjakból áll, akik közül megint csak a legjelesebbeket válogatják ki a mérnökkar számára. Ezáltal még egy másik fontos cél is teljesül: a maradék - mérnökkarba fel nem vett - növendékek ügyes és a hadmérnöki tudományokban jártas tisztként átállnak a cs. k. ezredekbe.
Ez az akadémia a mindenkori hadmérnökségi főigazgató felső vezetése alatt áll.

Igazgatóság

 A helyi igazgatóságot a mérnökkar egyik tábornoka vezeti. Alatta a kar egyik törzstisztje látja el a felügyeletet a tanulmányi ügyek, egy másik pedig a fegyelem felett.

A tanítást a matematikai-, és hadmérnöki tudományok terén főleg a mérnökkar ügyes, erre a feladatra kiválasztott tisztjei végzik. A többi tárgyat civil állományú tanárok, valamint a hittan-tanítást két lelkész oktatja.
Az ifjúság feletti speciális felügyeletet az Akadémia szolgálatára ittlevő árkász-század tisztjei és legmegbízhatóbb altisztjei látják el.
A növendékek lehetnek alapítványiak és fizetők.
Az alapítványi helyek száma jelenleg 46, amely felett az odaítélés joga részben Őfelségét, részben a mindenkori hadmérnökségi főigazgatót, részben az udvari haditanácsot, végül részben a magánalapítványok védnökeit illeti meg.
A fizetők száma változó, de mind az Akadémia épületében levő helységek miatt, mind az ott jelenleg alkalmazott személyzet tekintetében nemigen lépheti át a 200-at.
Az ifjaknak, akik erre az Akadémiára kívánnak járni, testi fogyatékosságtól mentesnek, egészségesnek és elég erős testalkatúnak kell lenniük, egyébként pedig rendelkezniük kell az elvont tudományok megtanulásához szükséges képességekkel. Amúgy minden a Monarchiában született és bármely elfogadott vallású, valamint helyzetű ifjút a helyi igazgató minden további kérdezősködés nélkül felvehet. De csak akkor, ha már betöltötte 9. életévét, de még nem múlt el 15. éves, mert a 9. év alatti fiúk még túlságosan gyámoltalanok, a 15. év feletti ifjak általában már "hajlíthatatlanok", és már nemigen hajlandók alkalmazkodni az ebben az intézetben bevezetett rendhez. Eközben azoknál az ifjaknál, akik kiemelkedő tehetséget és különös vonzódást mutatnak a matematikai tudományokhoz, s ezen felül érvényes erkölcsi bizonyítványt tudnak felmutatni nem kötődnek túl szigorúan ehhez az előíráshoz. A külföldiek részére a felvételre szóló engedélyt előzetesen kell kérelmezni Őfelségénél, vagy a hadmérnökségi főigazgatónál.

A szolgálatbalépés ideje

A tanfolyamok minden évben október 1-ével veszik kezdetüket, s megszakítás nélkül augusztus végéig tartanak. Azok az ifjak tehát, akiknek előzetesen megszerzett ismereteik megengedik, hogy azonnal  részt vegyenek a matematika-oktatásban törekedniük kell az Akadémiára történő szeptember végi belépésre. A fiatalabb, kiképzésükben még nem annyira előrehaladott fiúknál közömbösebb a szolgálatba lépés ideje. Az elsőknek szorgalmas időhasznosítással 5 évre van szükségük a teljes kiképzésre. A rosszabbaknál ez az idő a kor, a hozott ismeretek és végül időhasznosításuk függvénye.

Előléptetés

Augusztus második fele az utolsó osztály növendékeinek megszokott kilépési ideje. Ekkor mindenkit, aki kifogástalan erkölcs mellett minden tantárgyban kivétel nélkül kiemelkedő előremenetelt mutatott, kadétként felvesznek a mérnökkarba, s egy egyéves tanfolyam után alhadnagynak nevezik ki. De azokat, akik jó erkölcs és előremenetel mellett helyhiány miatt nem kerülnek a mérnökkarba, az Akadémia igazgatóságának közbenjárására előléptetik zászlósnak a gyalogságnál, vagy alhadnagynak a lovasságnál.
Csak azok a növendékek, akik tehetség, vagy időhasznosítás hiányában nem mutattak megfelelő előremenetelt, vagy akik valamelyik korábbi osztályból lépnek ki nem számíthatnak az Akadémia igazgatóságának részéről különösebb ajánlásra.
A nevelés testi, erkölcsi, ezen kívül tudományos képzésre oszlik.

Testi nevelés

 

Az akadémia épületének fekvése és építésmódja alapján tökéletesen megfelel rendeltetésének. Bécs legfenségesebb elővárosában fekszik, tágas tan-, és hálótermeivel az ifjúság részére a legegészségesebb és legkellemesebb szállást biztosítja. Egy elég nagy kert elegendő teret nyújt a szükséges mozgáshoz és növekedésüket, valamint testi erejük fejlődését elősegítő játékokhoz. Zord időben e célra megfelelnek a nagyon széles, az egész épület hosszában húzódó folyosók.
A táplálék egészséges és elegendő. Reggelente kenyér, ebédre 4, vacsorára 2 fogás, mellette kenyér és kevés bor.
A háziruházat csukaszürke kabát mellénnyel és nadrággal. A dísz-egyenruha fehér posztóból van, piros gallérral és hajtókával, valamint fehér gombokkal.
Az alsóneműt hetente kétszer, az ágyneműt havonta cserélik.
A növendékek közvetlen kiszolgálására saját alkalmazottakat fizetünk. Ezen felül az ebédlőasztaloknál és a szobákban több háziszolga, valamint asszony van kijelölve szolgálatra, akik gondoskodnak az ágyakról, a takarításról és más hasonló elintéznivalókról.
A betegeket elkülönített szobákban két, az Akadémia által fizetett orvos, egy sebész, egy szem- és egy fogorvos, valamint két ápoló gondozza és látja el gyógyszerrel.

Testgyakorlás

Az intézetbeli testgyakorlatok a vívás és a tánc, amelyet minden növendéknek meghatározott óraszámban tanítanak. A lovaglás-oktatás az akadémia-épület lovasiskolájában külön fizetség ellenében folyik.

Erkölcsi nevelés

Az erkölcsi nevelés alap-elvei

Az intézet minden feljebbvalója és tanára igyekszik tiszteletteljes figyelmet gerjeszteni az ifjúságban a vallás, az igazságszeretet, a szokások tisztasága, a belső értékek és az általános emberszeretet iránt, felébreszteni és fenntartani bennük mindazon erényeket, amelyek a katonai pályát tiszteletet érdemlővé teszik, név szerint: a magas önérzetet, a hazaszeretetet, az uralkodóhoz való ragaszkodást, a bátorságot és elszántságot, s megismertetni velük az önmegtartóztatás és a nélkülözés minden fajtájának gondolatát.
A fegyelem feletti legfelsőbb felügyeletet maga a helyi igazgató, s alatta a mérnökkar egyik törzstisztje gyakorolja.

Felügyelet

Az Akadémián a kizárólagos szolgálatokra - mint fent említettük - egy árkász század állomásozik Bécsben, amelynek három tisztje felváltva látja el a különleges felügyeletet az ifjúság felett, s amelynek jártas altisztjei az ifjúság állandó és elválaszthatatlan kísérői és megfigyelői. E század rendfokozat nélküli legénysége látja el a szükséges őrszolgálatot.

Fegyelem

Az ifjúság megfigyelésére felállított altiszteket nyomatékosan utasították arra, hogy az ifjúsággal semmilyen körülmények között se keveredjenek szóváltásba, hanem állandó éberséggel és odafigyeléssel vegyék elejét a vétségeknek, jelentsék az engedetleneket vagy a ténylegesen hibát elkövetőket az ügyeletes tisztnek, aki az illetőt a következő reggeli kihallgatáson a fegyelemért felelős törzstiszt elé állítja. Ez szemére veti a vétségét, meghallgatja, szelíden és tiszteletet parancsolóan kioktatja, s vagy nyomatékos figyelmeztetéssel szabadon bocsátja, vagy megfelelő büntetést ró ki rá. A fontosabb eseteket maga a helyi igazgató elé terjesztik fel döntésre.
Tulajdonképpen az ember ezzel arra irányítja a figyelmet, hogy a vétkező ifjúval felismertesse hibáját, s az ezáltal magának és tanulótársainak okozott hátrányt. Amúgy mivel jósággal és higgadtsággal szoktak eljárni, minden indulatot mellőznek, s a megfigyelt eljárás útján magát a vétkest, vagy a többi növendék többségét meggyőzik arról, hogy a büntetés mindig csupán méltányos és szükséges következménye a vétségnek, s hogy csak azért büntetnek, hogy ezzel javítsanak, hogy a jövőben a hasonló botlásoknak elejét vegyék, s hogy egyáltalán megtartsák a kellő nevelést és rendet az ifjúság körében. Így a kitűzött célt - a jobbítás szándékát - ugyanannál az illetőnél annál ritkábban vétik el, mennél inkább szokás szerint a könnyelműség és a meggondolatlanság volt vétkének oka, mintsem a tulajdonképpeni rosszindulat.

A büntetés formái a nagyobb növendékeknél: az amúgy vasár- és ünnepnapokon a szülőkhöz vagy hozzátartozókhoz engedélyezett kimenő megvonás 8, 12, esetenként egyszer vagy kétszer 24 óra fogda bilincs nélkül, súlyosabb vétségnél bilincsben. A kisebbeknél állás vagy térdelés a pihenőórák alatt, fél adag étel az ebédnél, és a kimenő megvonása.
Egyébként azokat az ifjakat, akik mindenfajta korábbi sorozatos büntetések után sem javulnak, vagy kiváltképpen azokat, akiknek a szégyenletes vétsége az ifjúság általános erkölcsösségét veszélyeztetheti, nem tűrik meg az Akadémián. A fizetőket ilyen esetben az igazgatóság kérésére a szülőknek vagy rokonoknak azonnal el kell vinniük az Akadémiáról. Az alapítványiaknál erről jelentést tesznek annak a hatóságnak, amely e hely odaítélési joga felett rendelkezik, s az illető haladéktalan eltávolítását indítványozzák.

Viselkedési előírások

Havonta egyszer az egész ifjúságnak felolvassák a részletes viselkedési előírást, amely tartalmazza a növendékek minden kötelmét felkeléstől lefekvésig, emellett a kötelezettségeiket az elöljárókkal, bajtársakkal, felügyelőkkel, őrökkel és a kiszolgáló személyzettel szemben, hogy egy növendék se kerüljön olyan helyzetbe, hogy tájékozatlanságból hibát követ el.

 

Tudományos képzés

A. ELMÉLETI OKTATÁS

Tantárgyak

 

Az intézetben előadott tantárgyak a következők:
Német
latin          nyelv.
francia
cseh,
E nyelvek szép-, és helyesírása.
Levél-, és üzleti stílus.
Világtörténelem és földrajz.
Keresztény hit-, és erkölcstan.
Előkészítésként szabadkézi rajz, utána helyzet-,
geometriai-, látszati-, erődítési‑, és építészeti rajz.
Számtan és algebra.
Egyszerű és magasabb geometria.
Matematikai földrajz.
A szilárd és cseppfolyós testek mechanikája, emellett
rövid kurzus a kísérleti fizikából.
Felvétel és szintezés terepen.
A taktika általános alapelvei.
Lövegismeret, erődítéstan, megerősített helyek
támadása és védelme.
Földalatti erődítés, földalatti harc.
Polgári építészet.
Vízi- és útépítés.
Várépítéstan.
E tárgyak közül a matematika, a mechanika, a várépítéstan, a polgári-, és katonai építészet, a taktika és a katonai szolgálat ezen intézmény cél-tudományai. Minden további részben segéd-, és előkészítő tudománynak, részben szükséges és hasznos mellékismeretnek tekinthető.

Az osztályok

A tanítást nyolc osztályra bontják.
Az első kettő csak normál tárgyakat tartalmaz, és tulajdonképpen azoknak szól, akiket még nem túl érett koruk, vagy még nem teljesen kifejlődött tehetségük miatt nem vonhatnak be a matematikai oktatásba. De a 8. osztályba csak a már ténylegesen a mérnökkar kadétjaivá vált ifjakat engedik.

A matematikaoktatás a 3. osztályban kezdődik. Lehetőség szerint az analitikus tanítási módszert követik. Miután a növendéket helyes és kimerítő magyarázatokkal bevezették a megtanulandó tárgy lényegébe, hozzászoktatják ahhoz, hogy előrebocsátott általános igazságokból meghatározott feltételek között egy sor helyes ésszerű következtetés útján távolabbi eredményekhez jusson, s midőn ily módon észrevétlenül megtanítják neki a logikai helyességet a gondolkodásban és a matematikai élességet a következtetésben, egyre csak azon az úton vezetik, hogy saját gondolkodással még ismeretlen igazságokat fedezzen fel, amelyek azután sokkal maradandóbban megragadnak emlékezetében. Ez a tanítási módszer azzal a kifejezett többszörös előnnyel jár, hogy az értelmet rendkívül élesíti, segíti az emlékezőképességet úgy, hogy a növendéket az elfelejtett eredményeknél is visszavezeti az útra, hogy ő maga találja meg újra azokat, s végül kellemessé teszi a növendék számára ezt az elvont tudományt, amely emlékező tevékenységként jár el és az ifjúságnak olyannyira száraznak és ízetlennek tűnik. Ezt azáltal éri el, hogy a növendék minden sikeres kísérletnél, amellyel saját gondolkodással egy számára még ismeretlen igazságot fedez fel, úgy látja - érdemes volt fáradoznia.
Egyébként igyekeznek pontosan haladni az idővel, azaz minden újabb dolgot felvesznek az oktatásba, amennyiben az jobb és célszerűbb, ami mögött értelemszerűen megint csak az idővel való haladás állhat. Megpróbálják a megtanult tárgyakat kellemesebbé tenni az ifjúságnak azáltal, hogy - amennyire lehet - megmutatják az alkalmazását és a hasznosságát. A több bizonyítási mód közül általában a legegyszerűbbet és a legérthetőbbet választják, s gondosan elkerülik azt, hogy az ifjúságot az adott tárgy sok nézetével leterheljék, mivel a hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy a növendékek közt feltűnő különbözőségű képességűek keverednek egymással, s egyik nézetet sem fogják fel teljesen. Általában igyekeznek a tanítást úgy megkezdeni, hogy azáltal elérjék a legmagasabb célt, ami joggal elvárható egy tanintézettől, amely nyilvánvalóan nem abban áll, hogy tanulóit kész tudósokként bocsássa el, hanem csupán arra korlátozódik, hogy annyira képezzék ki őket, hogy azok - minden további segítség nélkül - önképzés útján azzá válhassanak.
A következő részletes áttekintés pontosabb fogalmat ad a tanulmányok lefolyásáról mind a nyolc osztályban.

A tanulmány menetének áttekintése

Az első osztályban

 

1. A német-, és a latin nyelv elemi ismerete a szép olvasásra, helyesírásra és etimológiára vonatkoztatva. A nyilvános kisiskolákban előírt erkölcskönyv itt az olvasás gyakorlására és az erkölcsösség első fogalmainak észrevétlen kifejlődésére szolgál.
2. Bibliatörténet
3. A földfelszín áttekintése, fő részei, s a rajtuk található országok szerint.
4. Német és latin betűk előírásszerű írása.
5. Az idomrajzolás alapelemei.
6. Cseh nyelvű oktatás.
7. Minden hang kiejtésének ismerete a francia nyelvben, amit olyan szabályok szerint oktatnak, amelyek a helyesírásnál is felhasználhatók. A gyakorlatok hangos olvasásból és tollbamondásból állnak.
8. A keresztény hittan legalapvetőbb jellemzői, azaz az első vallási fogalmak kifejlesztése.

A második osztályban

Német és latin nyelvoktatás

1. A német-, és latin nyelv tulajdonképpeni oktatása. A normál iskolákban előírt olvasó-, és erkölcskönyvek itt is csak gyakorlásra szolgálnak.

Történelem

2. Az általános világtörténelem áttekintése előkészítésként a részletes tanulmányozáshoz. Felosztása fő korszakokra, ezek megnevezése etc. A második félévben kezdődik a tényleges történet-elbeszélés, amely Krisztusig tart, s Azután minden osztályban folytatódik.

Földrajz

3. Régi földrajz, amely az itt előadott korszakoknak megfelel, de mindig összehasonlítva a Föld jelenlegi politikai állapotával.

Természettan

4. Természet-ismeret és történet, ebben az életkorban felfogható és vonzó módon előadva.

Szépírás

5. A szépírás tanításának folytatása.

Rajz

6. Az idomrajzolás tanításának folytatása.

Cseh nyelv

7. A cseh nyelv tanításának folytatása.

Francia nyelv

8. Francia nyelven a beszédrészek ismerete. Gyakori hangos olvasás és tollbamondás, rövid fordítások franciából németre és viszont, miközben az előadott szabályokat használják fel.

Vallás

9. A keresztény hittant folytatva: a nyilvános iskolákban előírt kivonat a katekizmusból, melynek előadását szóban célirányosan kibővítik.

Számtan

10. Bevezetés a számtanba az elkövetkező matematika-tanításra való előkészítésnél.

 

A harmadik osztályban

Számtan

 

1. Ebben az osztályban veszi kezdetét a matematikatanítás. Miután a növendékeket megismertették a matematika magyarázatával, besorolásával, céljával, hasznával és nélkülözhetetlenségével minden képzett katona és különösen a mérnökök számára, a tanítást egyszerre az aritmetika és az algebra terén a következőképpen folytatják le.
a. A számok általános keletkezése, jelekkel való kifejezésük különböző módjai, besorolásuk, kiejtésük és írásmódjuk; továbbá az algebrai számok betűkkel való kifejezése, elfogadásuk és általánosságuk oka? végül az állító- és tagadó ítéletek fogalma, meghatározásuk és leírásuk.
b. A négy alapművelet, azaz az összeadás, kivonás, szorzás és osztás aritmetikai és algebrai számokkal, az állító-, és tagadó minőségben, Azután e számok oszthatóságuk szerinti besorolása, a törtek keletkezése.
c. Ugyanezen műveletek a törtek minden fajtájával, azaz a közönséges-, tizedes-, és nevezetes törtekkel, avagy az úgynevezett toizálás, továbbá e műveletek felhasználása egyszerűbb és összetettebb feladatok megoldására.
d. Határozott és határozatlan elsőfokú egyenletek megoldása, ahol egy vagy több ismeretlen az adott feltételekkel képzendő.
e. Az exponenciális számítás teljes egészében, azaz: a hatványokkal és gyökökkel végzett műveletek, a négyzet-, és köbgyökvonás szabályai minden számból, és meghatározott másodfokú egyenletek megoldása, a feladatoknál való felhasználásukkal.
f. Viszonyszámok és aránypárok tana, emellett felhasználásuk mindenfajta egyszerű- és összetett feladat gyors megoldásához, minden együttes munkás-, finomságmeghatározási, keverési számításos-, oszthatósági-, és kereskedelmi feladatokhoz stb.
g. Végül az összes rendű számtani- és mértani sor tana, emellett felhasználásuk különböző feladatok megoldására, továbbá e két sor egyesítése, vagy a logaritmusok tana és ezek felhasználása minden szorzat, hányados, hatvány, gyök, aránypár, és az ismeretlen hatvány-, vagy gyök-exponens képzésére, végül különösen az egyszerű-, és kamatos kamat számításra.
Ezek az előadott tárgyak kimerítik az összes a mindennapi életben előforduló műveletek, s megoldásuk legegyszerűbb fajtáját anélkül, hogy használnák valamelyiket is azok közül a gyakorlati szabályok közül, amelyek a legtöbb műben a Regula Detri, Falsi, Colci, Alligationis, Catenaria c. nevek alatt fordulnak elő.

A német stílus oktatása

2. A szavak, mint beszédrészek magyarázata tekintettel az általuk kifejezni szánt gondolatra, miközben - a logikai és retorikai műszavakat elkerülendő  egy általános, mindenki számára érthető előadásba beleszövik az értelem tanának, azaz az ideák tanának első részét. Gyakorlásképpen a növendékek azt a feladatot kapják, hogy nyelvtanilag és logikailag tagoljanak szét körmondatokat, majd újra fűzzék őket össze, Azután ezzel az eljárással térjenek át a rövid elbeszélésekre, magyarázatokra, vagy leírásokra, amelyeket versekben vagy prózában olvasnak fel nekik.

Történelem

 

3. Az  őstörténet folytatása a nagy népvándorlások kora utánig (V. évszázad vége).

Földrajz

4. A régi, ennek a kornak megfelelő földrajz, a mai időkre való vonatkoztatással.

Szépírás

5. A szép-, és helyesírás tanításának folytatása.

Rajz

6. Az alak-, vagy általában a szabadkézi rajz.

Cseh nyelv

7. A cseh nyelv oktatásának folytatása.

Francia nyelv

8. Francia nyelvből: a tulajdonképpeni etimológia Meidinger módszere szerinti gyakorlatokkal. Azután a korábban megtanultak ismétlésére: gyakori tollbamondás és hangosolvasás.

Vallás

9. A hittan-tanítás folytatása az előírások kifejtésével, amelyeket Jézus életének és tanításának elbeszéléseiből vontak le.
A negyedik osztályban

Elemi geometria

1. A növendék az általános számtan ismeretében megfelelően előkészülve hozzákezd az állandó számok tudományához, amelyek a méréstan tárgyát képezik. A rend, amely szerint az ugyanott található tárgyakat előadják, a következő:
a. A méréstan legegyszerűbb tárgyai, emellett a pontok terepen való kijelölésének, egyes vonalak kitűzésének, meghosszabbításának, ezek átlagának megadási és ezek lánccal és körömmel való mérésének módszere.
b. Az egyenesekről, amelyeket bármely pontból egy kerülethez húznak. Itt bemutatjuk azt, hogyan lehet egy szöghöz, vagy háromszöghöz hasonlót kitűzni és hozzáférhetetlen vonalakat lemérni.
c. Az egyenesekről, amelyeket bármely pontból egy másik egyeneshez húznak, és
d. azokról a merőlegesekről, amelyek az egyik egyenes pontjaiból egy másikra húzhatók. A függőleges és vízszintes vonalak fogalma. Hosszabb egyenesek mérése mérőrúddal. Továbbá különböző gyakorlati tereptani feladatok megoldását mutatják mg alkalmazásukban lánc és köröm segítségével.
e. Azon szögek méretéről, amelyek csúcspontja a középponton kívül helyezkedik el.
f. Egyenes vonalakkal határolt alakzatok szögeiről.
g. A négyszögekről.
h. Síkidomok területének számítása.
i. Egyenesek és síkok helyzetéről.
k. A hasonló háromszögekről, emellett annak a 4 módszernek a kifejtése, melyekkel egy adott háromszöghöz hasonló rajzolható. Használatban megmutatják, hogy az eddig egybevágó háromszögekkel megoldott feladatok immár a hasonló háromszögekkel sokkal könnyebben megoldhatók. A kisebbített lépték, a szögmérő, a mérőasztal, emellett az ehhez tartozó műszerek magyarázata és használata. Továbbá megtanítják, hogy a kisebbített lépték segítségével ezekkel a különböző műszerekkel hogyan rajzolható meg papíron mind a négy módszer alapján egy hasonló háromszög egy terepen megadotthoz és ezt hogyan lehet különböző feladatok megoldására felhasználni.
l. A hasonló síkidomokról, emellett a három módszerről, amivel adott síkidomhoz hasonlót lehet rajzolni. Az alkalmazás magába foglalja az összes fent említett műszerrel törtnő, a 4 módszer szerinti szerkesztés alapos megtanítását, ezenkívül egy utasítást, hogy ezek közül melyik használható a legcélszerűbben minden előforduló esetben. A szerkesztési tervek és az eljárási előírások fajtái mindegyiknél. Végül az eljárás a nagyobb tárgyak ábrázolásánál az egyes mérőasztalok összeillesztésének tekintetében, s a módszer, amellyel egy - a mérőasztalon megadott - síkidomhoz hasonló kitűzhető a talajon.
m. Az elmélet folytatása. Az arányosan felosztott egyenesek, a határozott első-, és másodfokú egyenletek kivitelezése, sík idomok átalakítása és felosztása, és a tangensek tanának kiegészítése.
n. A testek méréséről. Az egyszerű testek magyarázata, térfogatuk és felszínük simítása, közülük néhánynak a részei, metszetei. Hengeres testek. Ezek használata boltívek számítására. A hasonló testekről.
o. A vízszintezésről. Magyarázatok. A vízszintezés első módja. A legegyszerűbb vízszintező műszerekről. Néhány fogalom a fénysugarak visszaverődésének és törésének köréből, a lencsék hatásának magyarázataként a távcsövekben. Bonyolult vízszintező műszerek. Ezek beállítása. A szükséges megfigyelések a vízszintezés második módszerénél. Maga ez a módszer. E tan alkalmazása terepen. A szükséges - a vízszintezésnél szem előtt tartandó rend. A vízszintező használata különböző, a mérnök számára rendkívül fontos feladatoknál.
p. Trigonometria. Trigonometrikus függvények, kiszámításuk. A függvénytáblázatok használata. A derék-, és ferdeszögű sík háromszögek felbontása. Három módszer a háromszögek trigonometrikus hálójának megkezdésére és folytatására. A szögek középpontosításáról. A méretezett háromszögek táblázatba foglalásának és mérőasztalon való megadásának módszere, valamint egy háló minden pontjának összevonása merőlegesekkel egy és ugyanazon egyenesre. A felvett síkidomok kidolgozásának és térképbe foglalásának módszere úgy, hogy az alapját mindenkor változatlanul megkapjuk. A trigonometriai szögmérő magyarázata és részei. Ez utóbbi használata és beállítása. Egy szög tényleges megfigyelése a beállított műszerre. Az eközbeni megfigyelések. A számított, és a földön felvett háló szintjének összehasonlítása. A trigonometriai vízszintezés. A szögmérő mozgó részeinek beállítása. A trigonometriai vízszintező használata és végül a trigonometriai háló helyzetének meghatározási módszere a meridián alapján.

Német stílus

2. Német nyelven: egy egyszerű ítélet kifejtése és felbontása egy vitatkozó fogalmazás formájában, amelyben az egyszerű ítélet több, abban kimondott fogalom összehasonlításából levont következtetésként mondják ki.

Történelem

3. A középkor világtörténelme Kolombuszig ( XV. század vége)

Földrajz

4. A középkor földrajza.

Szépírás

5. A szépírásoktatás folytatása.

Rajz

6. Szabadkézi rajz, vagy a helyzetrajz kezdete.

Cseh nyelv

7. A cseh nyelv tanításának folytatása.

Francia nyelv

8. A francia nyelv tanításának folytatása, azaz: mondattan, az ahhoz kapcsolódó gyakorlatokkal. Az előforduló fordításoknál különösen a két nyelv sajátságos szólásait kell kiemelni, és utánzás útján az emlékezetbe bevésni. Egyáltalán ebben az évben fejeződik be a francia nyelvtanítás anyagi része.

Vallás

9. A hittan-tanítás itt egy mindig az erkölcsre utaló dogmatikából áll. Ez megteremti az átmenetet a pusztán katekistából a magasabb hittan-tanítás felé.

Az ötödik osztályban

Magasabb geometria

1. Ebben az osztályban a magasabb geometriát szükséges előismeretként tanítják a soron következő osztályban előadásra kerülő mechanikai tudományokhoz, és a matematikai földrajzhoz, különös tekintettel ennek azon részeire, amelyek a mérnököt különösen érintik. Ezért ez az osztály azoknak a növendékeknek a legfontosabb, akik a mérnökkarba szándékoznak kerülni.
Ezzel szemben azok, akik az előző két évben kevés vonzalmat, vagy készséget mutattak a matematikai tudományokhoz, hogy tőlük ebben és a következő évben csak csekély előrehaladást lehet elvárni, csak céltalanul vesztegetnék itt az idejüket. Ezért az ilyen növendékeket a befejezett 4. osztály után egyből a 7-ikbe sorolják be, hogy nekilássanak az ott előadott, kevésbé elvont, és az ezred-tiszteknek szükséges tudományoknak. Azonban kilépésük esetén nem számíthatnak különösebb ajánlásra az Akadémia igazgatóságának részéről.
A tanfolyam ebben az osztályban a következőképpen kezdődik:
a. A kúpszeletek és a körvonalak teljes feldolgozása, mint a mechanikában leggyakrabban előforduló görbék. E tanulmányok felhasználása az optikai, akusztikai mechanikai és csillagászati tárgyaknál itt csak felületesen tudják érinteni. Ezután
b. a következő számításokhoz nélkülözhetetlen trigonometrikus képleteket fejtik ki. Majd az infinitezimális számításhoz előkészítésként
c. a végtelenül kicsi és végtelenül nagy számok különböző rendszereinek fogalmait állítják fel és világítják meg geometriai példákkal. A sokéves tapasztalat megmutatta, hogy ez a tárgy, ahogy azt itt előadják teljesen megfelel a növendékek oly különböző természetű felfogóképességének, és kevesebb nehézséggel jár, mint számos másik tárgy, amely semmiféle végtelent sem tartalmaz. Ezért ennél a tannál annál is inkább hűek maradtak a régi fogalmakhoz, hiszen az egész vita a végtelennek a matematika területéről történő kiszorítása körül mégis tulajdonképpen csupán szócsatározás.
E fogalmak meghatározása után
d. a sorok egyenes és fordított módszere, ezenkívül a használatok a logaritmusok számításához és a hatványok képzéséhez kerül előadásra.
Majd:
e. a határozott magasabb fokú egyenletek tulajdonságainak és megoldásának kifejtése következik.
Azután:
f. a végtelen különböző rendszereinek egyszerű fogalmaiból levezetik a differenciálszámítás alapszabályait, és a tanultakat felhasználják szubtangensek, szubnormálisok és a görbületi sugár meghatározására, valamint a legnagyobb vagy legkisebb meghatározásának módszerére, és a köríveknek függvényeikkel - és fordítva történő kifejezésére.
A differenciálszámítás egyszerű alapszabályaiból azután
g. levezetik az integrálszámítás szabályait, azonmód kifejtik egy változó differenciál-kifejezésének összes szokásos integrálási módszerét, s ezt felhasználják a görbe vonalakkal határolt területek, az ilyen síkidomok forgatásából származó testek térfogatának és e testek felszínének kiszámítására. Ezután következik a többváltozós differenciál-kifejezések integrálásának módszere, továbbá a differenciálegyenletek és a tangensek fordított módszere.
h. A gömbháromszögtan teljes feldolgozása zárja a tiszta matematika tanítását.

Matamatikai földrajz

 

2. Mivel a magasabb geometria tanítása legalább nyolc hónapot vesz igénybe, így a rövid idő nem teszi lehetővé, hogy a matematikai földrajz teljes terjedelmében előadásra kerüljön; ezért a tanítás során azon tárgyakra kell különös tekintettel lenni, amelyek a mérnököt leginkább érintik.
a. A földfelszín alaki, méreti és csillagászati-matematikai beosztásának tömör tárgyalása után
b. a különböző magyarázatul szolgáló feladatok és az előzőek begyakorlása mellett leadják a földrajzi helymeghatározás jelenlegi fogalmait.
Majd.
c. e tan a mérnökök számára lényeges része következik, azaz: a földfelszín egy részének leképezése papírra, amely során részletesen bemutatják a szárazföldi térképek leghasználhatóbb régebbi és legújabb tervezési módszereit, a kevésbé használatos perspektivikus vetítésről és a tengeri térképekről is megfelelő fogalmat adnak.
Végül.
d. a Földet, mint a Naprendszer égitestét, ezenkívül a rendszer többi bolygóját é kísérőiket tekintik át, megadják távolságukat és nagyságukat, és a csillagos ég rövid áttekintése után a legfeltűnőbb jelenségek néhányának magyarázatával zárnak.

Német írásmód

3. Az ítéletek tanának alkalmazása összetettebb fogalmazásokra, kisebb esetek, tanmesék, leírások stb. ábrázolásában.

Történelem

4. Az újkor története napjainkig.

Földrajz

5. A legújabb földrajz.

Rajz

6. Helyzetrajz.

Francia nyelv

7. Itt kezdődik a nyelv irodalmi és filológiai része. A megtanult szabályok alkalmazása kis fogalmazásokban. A francia nyelv tulajdonságaival, szépségeivel és szellemiségével való ismerkedés kezdete. Részletek prózaíróktól és könnyebb költőktől, ezek átültetése egy inkább logikai rendű nyelvbe. Innentől kezdve a tanítás - amennyire csak lehet - francia nyelven folyik.

Vallás

8. A hittan-tanításban itt egy filozófiai nyelv veszi kezdetét. Frint vallási kézikönyvének első kötetéből merítik, és a hittan előismereteit tartalmazza.

A hatodik osztályban

Mechanika

1. Itt a szilárd és folyékony testek mechanikáját adják elő.
Miután
a. leadják a szükséges előismereteket, a szilárd testek mechanikáját,
b. az egyszerűbb és az összetett gépeket tekintik át az egyensúlyi és mozgó állapotban, miközben figyelembe veszik a súrlódást és a mozgást akadályozó más tényezőket.
 Azután összehasonlítják
c. a gépeknél fellépő erőket (de a folyadék erejének kivételével), s megtanítják,
d. hogyan ítélendő meg egy újonnan felfedezett gép feltételezett hatása.
e. A testek ütközésének törvényeit hasznosan felhasználják az ütőművek elméletére, és közlik a növendékekkel a legújabb megfigyeléseket erről, ami nagyon fontos gépek megépítésekor lényeges.
f. A ferde síkon és görbe felületen történő mozgás előadott törvényei után áttérnek,
g. az inga tanára. Azután,
h. a görbe vonalú mozgásra. Megmutatják, hogy az üres térbe dobott testek mozgásának törvényei ugyan nem alkalmazhatók az ágyúgolyók mozgására, de annál inkább a bombadobásra.
i. A centrális mozgás tana és alkalmazása az égitestek mozgására, zárja a szilárd testek mechanikáját.
A folyadékok mechanikájából először
k. a rugalmatlan folyadékok egyensúlyi törvényeit határozzák meg, és az úszó testekre, valamint a Földnek a burkolófalakra kifejtett nyomására alkalmazzák.
Azután következik
l. az aerosztatika és alkalmazása a barometrikus magasságmérésekre.
m. A folyadékok mozgásának tana, és sokrétű alkalmazása az állandó alakú tartók kiürülésére és feltöltődésére, és a víz mozgására csövekben, hasadékokban és folyókban.
n. A folyadékok függőleges és ferde összeütközésének elmélete, és az ellenállásé, amit a testek mozgásával szemben kifejtenek.
Azután
o. megmutatják, hogyan mérhető a folyó víz sebessége, és
p. a geller keletkezését is, amelyet egy golyó a földön, vagy vízen kap, megmagyarázzák.
q. Az alul-, és felülcsapott vízikerekek és a szélkerekek lapátjának elmélete,
r. amit azon vízemelő gépek követnek, amelyek a folyadékok mechanikáját zárják.

Kisérleti fizika

Hogy a növendékeket érzékelhetően meggyőzzék az előadott tételek igazságáról, gyakran végeznek kísérleteket, s megmutatják nekik a meglévő modelleket. Megpróbálják ezenkívül különösen kihangsúlyozni azokat a tárgyakat, amelyek az építészettel valamennyire kapcsolatosak.
Mivel a mechanika előadásaira több mint kilenc hónap szükséges, de a szeptembert a terepgyakorlatoknak szentelik, így a fizikára csak 6, legfeljebb 7 hét marad. Ilyen rövid idő alatt nem lehet ennek minden részét teljes terjedelmükben feldolgozni. E tudomány ágait, amelynek a legfontosabb a befolyása a gépezetekre a legrészletesebben adják elő, s amennyire a fizika kabinetben lévő berendezések korlátozott száma engedi, kísérletekkel magyarázzák.

Német írásmód

2. Az ész tanának alkalmazása következtetésekre. A társasági életből származó levelekből álló kis fogalmazások, melyeknek egyszerű a tartalma, és a növendékek befogadóképességének vagy tapasztalatainak határán belül van.

Történelem

3. Az egész világtörténelem átismétlése, a megalapozott áttekintés szerint, s előszeretettel időznek az Osztrák Monarchia történelménél.

Földrajz

4. A természeti és politikai tagozódás szerinti fölrajz, különös tekintettel a honismeretre.

Rajz

5. Helyzet-geometriai és perspektivikus ábrázolás.

Francia nyelv

6. Általában a francia stílus tanítása, azon mondatok különböző fajtái, amelyekkel egyazon gondolat kifejezhető; szóképek, azaz: körülírások, hasonlatok, ellentétek, szóképek. Gyakorlatként: fogalmazások levél és beszélgetések formájában.

Vallás

7. A hittan-tanítás II. része Frint alapján.

A hetedik osztályban

Az erődítéstan I. része

1. Itt a következőképpen dolgozzák fel az erődítéstan első részét:
a. Az erődítés, támadás, és védekezés általános fogalma.
b. Az ősi erődítés. Az akkori megerősített helyek támadása és védelme, az akkori támadó-, és védekező gépek a történelemből vett példákon, rajzokon, modelleken keresztül elmagyarázva.
c. A lőpor alkotóelemei, ereje és hatása. A feltalálása óta keletkezett fegyverfajták keletkezésüktől mostani tökéletesedésükig, emellett különböző hatásuk és alkalmazásuk. Az ütegsáncépítés a különböző célokra és terepen. Mindent tervekkel és modellekkel szemléltetnek és az éves tüzérségi gyakorlótábor eredményeivel hasonlítanak össze.
d. Az erődítéstan fejlődése a lőpor feltalálása után, együtt a támadással és védekezéssel egészen Vanban idejéig. Erre vett példák a történelemből.
e. A földsáncolás teljes terjedelmében. Megvizsgálják minden, ténylegesen felépített hídfő, elsáncolt tábor és más állások meglévő terveit, s a mellékelt beszámolók alapján megmagyarázzák a fellelhető eltéréseket az elfogadott alaptörvényektől, valamint azokat az okokat, amelyek építőiket erre az eljárásra kényszerítették.
f. Vanban  első rendszere, ennek hátrányai. Hogyan igyekezett e hátrányokat elkerülni a másik két rendszerében, valamint az ezen a három rendszeren Cormontaigne által végzett javítások. Végül Mezieres iskolájának rendszere.
g. A különböző rendszerekbeli támadás és védekezés. Ezen előadások közben a legújabb ostromok meglévő tervei és beszámolói alapján részletesen megtárgyalják a növendékekkel a vanbani támadásmód szabályaitól való eltéréseket, a szárnyak és az előrenyomuló összeköttetések megnyitását, amit helyi-, vagy más mellékes körülmények idéznek elő.
A kurzust hídfők, modellezett föld-erődítések, megtámadott frontok, elsáncolt táborok vagy ostromok feladatainak megoldása zárja, amelyeket a növendékek konstruálnak.

Taktika

2. A taktika előadása négy szakaszra oszlik.
a. Az első szakasz tartalmazza mindazon viselkedés szabályzatbeli előírásokat és más rendelkezéseket, törvényeket és normákat, amelyek mindenkor meghatározzák a katonafegyelmet. A növendék ezáltal megismeri, hogyan viselkedjen egyrészt a különböző esetekben a szolgálatához méltón, másrészt elöljárói, alárendeltjei, és önmaga tekintetében, és hogy egyáltalán mi is az a része a háborús tudománynak, amit fegyelemnek neveznek. Továbbá ebben a szakaszban előadják a táborépítészet első részét.
b. A második szakasz tartalmazza a gyalogsági tiszta-, vagy elemi taktikát, amiben - amennyire ez a rész belefér - előadják az összes, a gyakorlati szabályzatban előírt felfejlődés rendezett rendszerét.
c. A harmadik szakasz tartalmazza a tényleges alaptörvények után a lovassági elemi taktikát.
d. A negyedik szakasz végül megtanítja a három - háborúban hatékony - erő, az a gyalogság, a lovasság és a tüzérség alkalmazott taktikáját. A növendéket itt megtanítják az egész tábori szolgálatra, hogyan viselkedjen vagy támadólag, vagy védekezőleg az ellenséges ütközeteknél, az előörsi szolgálatban, őrjáratban lakott-, vagy nem lakott területen, folyókon való átkeléskor és más ellenséges helyzetekben. Továbbá ebben a szakaszban előadják a táborépítészet második részét, vagy részben a táborozásra, részben a csatarendbe való felállásra szolgáló megfelelő állások alaptörvényeit. Végül megtanítják egy hadsereg alkotóelemeit, a katonai költségvetés cím alatt.

Építészet

3. Az építészet mérnök-tisztek számára nélkülözhetetlen ágai a polgári-, vízi-, út- és erődépítészet. Ezek közül az első képezi ebben az osztályban az építészeti oktatás tárgyát.
A négy fő vonás, amellyel minden felépített építménynek rendelkeznie kell, meghatározza az oktatás rendjét az építészet ezen ágába. Ez
a. az épületek tartósságával kezdődik. Ezért először az építőanyagokat, tulajdonságaikat, célszerű felhasználásukat, s a megfelelő összeköttetésük módjait tanítják.
Azután előadják; milyen módon állíthatók össze és építhetők fel ezekből az anyagokból az épületek fő részei, és megadják azt az eszközt, ami által az épületnek tekintettel a talajra, - amelyre azt építik - megnövekszik a szilárdsága.
b. A legalapvetőbb, lakásokkal kielégítendő emberi szükséglet határozza meg a tantárgyakat az épületek kényelmével kapcsolatosan. Ezért először külön-külön rögzítik a szükséges épületrészek méreteit, s azután megtanítják az összeállításukra vonatkozó utasítást minden emeletre.
Azután
c. előadják azon törvényeket, amelyeken az épületek szépsége alapszik, s ezek alkalmazását - s mivel e törvényeket nagyobbrészt e művészet fenséges alkotásainak maradványainak köszönhetjük - meg kell tanítani e művek részeinek, ezek kapcsolatainak ismeretét és alkalmazását.
Végül, mivel
d. az épületek olcsósága a felépített épület és a ráfordított költségek közti valós viszonyon múlik, így először megvizsgálják, hogy melyik épületet kivitelezik a mérnökkar vezetése alatt, hogyan s mely lépték szerint kell ehhez elkészíteni a szükséges terveket. de tartoznak a csapatok, lőszer, fegyverek és élelmiszer elhelyezéséhez szükséges épületek. Ezután az említett célok eléréséhez szükséges előismereteket tárgyalják meg, azaz: az előzetes mérést, a költségkimutatást, és az egy épület tényleges megépítésénél sohasem figyelmen kívül hagyandó megfigyeléseket.

Német írásmód

4. A német stílus tanításának folytatása és kibővítése. A hivatali jelentések, katonai események jelentéseinek, egyes helyzetek, egész vidékek leírásának gyakorlás.

Francia nyelv

5. A szóképek, fordulatok, a beszéd szövevényének, s a fogalmazásfajták szerin stílusjellemzők tanának folytatása. Az írásmód szabályai elleni feltűnő hibák (példákkal). Nagyobb munkák kivitele. Végül a szépségek és a stílus logikája elleni hibák felkutatása prózai vagy poetikus darabokban.

Rajz

6. Erődítési- és építészeti tervek rajzolása.

Vallás

7. Hittan III. rész, Frint alapján.

Ezzel az osztállyal gyakorlatilag befejeződik az akadémiai oktatás, így abból - ahogy azt már az elején említettük - megtörténik a legkitünőbb növendékek kiválasztása a mérnökkar számára, s a többiek átlépése az ezredekhez. De a legelsőket, a mérnökkarban már kadéttá előléptetett növendékek egy külön tanfolyamon a kiemelt mérnököket érintő tudományokra tanítják. Ez a tanítás

A nyolcadik osztályban

Az erődítéstan II. része

1. Itt tanítják az erődítéstan második részét, s rávezetik a növendéket arra, hogy adjon meg olyan pontokat, ahol erődítési helyek szükségesek, s ezeket úgy megtervezze, hogy semmi se maradjon meghatározatlanul, ami annak kivitelezéséhez szükséges.
Ezért válik mindenek előtt szükségessé, hogy
a. az emelőgépet és az erődök árokmélységét - mely tárgyakat az erődítéstan első részében csak felületesen érint - alaposan és általánosan megvizsgálják. A tan az emelőgép céljából következtet arra a módszerre, amivel minden vízszintes talajon építendő erődre meghatározható a legnagyobb és legkisebb emelőgép, és azután rögzíti a különleges esetben az emelőgép legnagyobb és legkisebb határai közötti legmegfelelőbb választás szabályait.
Miután a növendéket abba a helyzetbe hozták, hogy képes a vízszintes talajon az erődítésre, meg kell tanítani arra is, hogyan végezze el ugyanezt célszerűen egy lejtős és egy egészen egyenetlen talajon.
b. Megtanítják, hogy egy vízszintes talajra szánt emelőgép egy lejtős és egy egészen egyenetlen talajon is olyanformán alkalmazható, hogy az emelőgép célját ugyanúgy, mint egy vízszintesen elhelyezettnél el lehet érni.
Mivel ezzel a föld feletti erődítéstant befejezik, áttérnek a föld alattira.
c. Megismertetik a növendékeket az aknásítás fogalmával, azaz megtanítják az aknák beállítását, hatását, s a megfelelő töltet meghatározásának módszerét.
Azután megvizsgálják az erődítési aknákat, amelyek - mivel arra valók, hogy az ostromlók föld feletti támadó tevékenységét és ütegeit "levegőbe repítse" - az ostromlókat túlnyomásos gömbökkel föld alatti támadásra kényszeríti.
Hogy a védő e támadásokat mindenféle gőzaknákkal fogadhassa, aknarendszerekre van szükség, ezért a következő ezeknek a magyarázata, s a tulajdonságok, amelyekkel rendelkezniük kell.
Egészen a végéig előadják a Schweidnitz ostrománál folytatott föld alatti háborút, hogy a rendszabályokat a tapasztalattal igazolják, amiket mind az ostromlóknak, mind a védőknek szem előtt kel tartaniuk a föld alatti háborúnál.
Azután előadják egy adott aknarendszer támadását és védelmét, s ezáltal megmutatják milyen kitünő és tartós védekezőeszközök az aknarendszerek, s hogy a föld feletti erődökkel szemben milyen kevésbé kerülnek.
Miután a növendéket megfelelően kiképezték a föld feletti és alatti erődítésre, támadásra és védekezésre, még óva kell őket inteni az ezzel a módszerrel való visszaéléstől. Ezért
d. újra mérlegelni kell az erődítmények tulajdonságait, hogy minden egyes erődnek, amely másikakkal áll kapcsolatban, meghatározzák az igazi értékét, hogy a növendéket sohase vigyék rá látszatokok, haszontalanság, vagy olyan erőd javasolására, amelyek nem képesek kifejteni építési költségükkel arányos ellenállást.
Ekkor áttérnek
e. a határerődítésre. Itt megtanítják, hogyan kell megadni azokat a pontokat, vagy területeket, ahova erődöket kell telepíteni, milyen legyen ezek nagysága és erősségi foka, hogy a hadseregek és erődítmények között létrejöjjön az a viszony, amely az államnak biztosítja a képességeinek megfelelő erőt.
Végül
f. egy példán keresztül megmutatják, hogyan kell egy erőd tervét elkezdeni, lefolytatni és befejezni, ha adott a nagysága, erősségének foka és a környék, ahova telepítendő.

Építészet

2. Ebben az osztályban adják elő az építészet maradék három ágát, azaz a vízi-, út- és erődépítészetet. Mégpedig:
a. a vízépítészet három szakaszban
Az elsőben a vízbeli alapozás függetlenül attól, hogy az építés helyét mentesítik-e a víztől, vagy nem.
A másodikban a vízzel kapcsolatos dolgok, a víz elleni védelemre és a vízi manőverekre épített művek.
A harmadikban a folyamszabályozás.
b. Az útépítés ugyancsak három szakaszban.
Az elsőben az utak mérése és kijelölése minden fajtájú talajon és mind sík, mind emelkedő felszínen, s hegyoldalak mentén.
A második szakaszban az építésük rendje és módja a telepítésük céljának elérése érdekében.
c. Az erődépítészet két szakaszban.
Az elsőben az erődítmények megépítendő fő részei és közösségeik. Ezek: az erőfalak, a bombabiztos boltívek, a földből készített részek és a földmunkák általában a cölöpözés és a barikádozás és a föld feletti nyitott, nem bombabiztos közösségek.
A másodikban az erődterv tényleges kivitelezéséhez szükséges ismeretek. Ezek: a méretek, előzetes felmérés, a különleges méretek, az épületborítások és az egy engedélyezett erődterv tényleges kivitelezéséhez szükséges megfigyelések.
Azután még
d. előadják az épületek állagának megőrzéséhez szükséges megfigyeléseket, és végül
e. az oktatás zárásaként elvégzik a mérnökkarbeli alárendelt tisztesek szolgáltnak és kötelmeinek magyarázatát figyelembe véve ezt a szolgálati ágat.

Német írásmód

3. A német stílus tanításának lezárása. Nagyobb katonai vagy diplomáciai emlékiratokat olvasnak és tagolnak fel, visszavezetik az eredeti tartalmukra és szerkezeti elemeikre, megítélik és értékelik őket összefüggésük és irányzatuk szerint, s - ahol lehet - rövidebben és más rendszerben ábrázolják azokat. Így ezek utánozásra való példaként szolgálnak hasonló fogalmazásoknál.

Francia nyelv

4. Általában a stílus harmóniájáról és különösképpen e nyelv dallamosságáról. A szinonimák és hononímák tana. Prozódiák. Kis értekezés a francia irodalomról. Végül mindenfajta fogalmazást készítenek, s francia klasszikusokat olvasnak, ítélnek meg.

Rajz

5. Erődítési- és építészeti tervrajzok.

 

B. Gyakorlati oktatás

Ez - amennyire lehetséges - lépést tart az elméleti előadással. Csak néhány gyakorlati feladatot kell - részben, hogy ne szakítsák félbe károsan a tanfolyam menetét, részben hogy azon több osztály is részt vegyen - egy meghatározott időszakra halasztani. Ide tartoznak:
a. a 6. osztály végi mechanikai és fizikai kísérletek,
b. a mérőasztallal való ábrázolás, vízszintezés és a trigonemtriai műveletek gyakorlása szeptember hónapban a 4. 5. és 6. osztályoknak. De
c. a 7. osztály növendékeit is kissé távolabb vezénylik, hogy gyakorolják a szemmérték alapján (á la vue) történő ábrázolást, a tüzérségi gyakorlatokra viszik őket Simmeringre és különböző építmények megtekintésére.
d. A 7. és 8. osztállyal minden második évben az Akadémia udvarán gyakoroltatják a futóárokkészítést. Végül
e. a hetedik és a hatodik osztállyal a téli hónapokban a déli pihenőóra alatt gyakoroltatják a fegyverfogásokat és a fegyverrel való tisztelgést. A 7. osztálynak is gyakorlatban kell bizonyítania a megkapott elméleti oktatást azzal, hogy egy képzett harcászati törzs - amely erőviszonya szerint egy osztályból, vagy századból áll - egész ifjúságának egy tagját az egyszerű tanítástól kezdve egészen az összes, a gyakorlati szabályzatban előírt mozgás teljes begyakorlását betanítja.

Vizsgák

Ezekből a tantárgyakból mind a nyolc osztályban a buzgó követésben való versengés elősegítésére féléves vizsgákat tartanak, amelyeken részt vesz a helyi igazgató, a tanulmányi ügyeket irányító törzstiszt és - kérésükre - a vizsgáztatott növendék szülei, vagy hozzátartozói. Itt a szorgalmas dicséretet, bátorítást, a hanyag feddést és a körülményektől függően büntetést kap. Egyébként a fizetsége csak azon a szinten van, amelyet a mindenkori vizsgák után elkészített besorolás szerint kap. Ezt maga a 4-6 legkiválóbb tanuló készíti el, a tanár átvizsgálja, s többségi szavazattal helyesbítik. Ettől ők e bizalom által megtiszteltetve érzik magukat, s igyekeznek szigorú pártatlanságot és a leghelyesebb megítélést mutatni. Ez az egyszerű, az ifjúság önérzetére épített eljárás sokkal biztosabban hat az emulációra, mint akkor, ha nem lenne tényleges jutalom és az első rangja iránt még a hanyag és kevésbé erkölcsös növendékekben is egyfajta hódolatot ébreszt.
Egyébként a tanórák beosztásánál különösen arra figyelnek, hogy az elvont tantárgyakat a könnyebbekkel felváltva, reggel adják. A délutánt nagyrészt a rajznak és a délelőtti tanítás ismétlésének szentelik.

Napirend

A napirend következő általános áttekintése megmutatja, hogyan váltakoznak a tan-, és a pihenőórák.

Munkanapokon

 

Az ifjak reggelente 6 órakor kelnek, felöltöznek és háromnegyed hétig reggeliznek amikor is a templomba menetelre sorakoztatják őket, szemlézik az egyenruháikat és a templomba vezetik őket. Fél nyolckor kezdődik a tanítás, s különböző tárgyakkal váltakozva 11,30-ig tart. 11,30-tól 12 óráig pihenő, 12-től háromnegyed 1-ig ebédelnek. 3/4 1-től 2 óráig pihenő. Kettőkor újra elkezdődik a tanítás, váltakozva a délelőtti tanítás ismétlésével 6 óráig tart. 6-tól 7-ig pihenő, 7-től 8 óráig újból tanítás, vagy ismétlés. 8-tól 8,30-ig vacsora, miután az ifjak hálótermekbe vonulnak, 9 órakor kihirdetik a takarodót, levetkőznek és lefekszenek.

Vasár- és ünnepnapokon

Vasár-, és ünnepnapokon az ifjaknak engedélyezik, hogy szüleiknél vagy hozzátartozóiknál étkezzenek, de egy nappal előtte írásban ki kell őket kérni, s megbízható személynek kell érte jönnie és visszahoznia. Az ittmaradók a kedvükre való dolgokkal foglalkozhatnak, vagy a megengedett játékokkal szórakozhatnak.

A ház gazdálkodása

Kiadások

Az Akadémia fedezi a növendékek fizikai szükségletének minden kiadását, azaz: élelmezésüket, ruházatukat, alsóruházatukat, ágyukat, gyógyszereiket, a tanításhoz szükséges rajz-, és írószereket, a szükséges tankönyveket és műszereket, továbbá a civil tanárok, orvosok, hivatalnokok, a csekély személyzet és részben a két ezen Akadémia által alkalmazott lelkész fizetségét. Az Akadémián alkalmazott katonaszemélyek az Akadémia pénztárából csak egy kis pótlékot kapnak. Továbbá a pénztár fedezi a ház fűtésének, világításának, minden szükséges eszköz beszerzésének és fenntartásának, s végül az Akadémia épületének fenntartásának költségeit.
A kosztot, kenyér és bor nélkül egy szerződéses szakács osztja ki az ifjaknak, amelynél figyelnek az ételek változatosságára, és különösen a jó minőségre és elkészítésre.
A kenyeret egy polgári péktől szerzik be, s havonta fizetnek a fennálló megállapított ár szerint.
A bort maga az Akadémia vásárolja meg elegendő mennyiségben, hogy mindig legyen 3-4 évre való tartalék.
Az ezen kiadások fedezetéül szolgáló bevételek:

Bevételek

Először: az Akadémiának keletkezésekor rendelkezésére bocsátott 19.000 ft. (ezüst forint) tőketámogatás kamatai.
Másodszor: az alapítványi helyek bevételei.
Harmadszor: néhány - az olcsóbb időkben megtakarított és az Akadémiát tulajdonilag megillető tőke kamatai.
Negyedszer: végül a nem alapítványi támogatásúak kosztpénzei.

Hivatalnokok

Minden, a ház gazdálkodását érintő ügyet egy gondnok intéz, aki mellé adnak egy számvevő gyakornokot ellenőrként és egy szállásmestert. Az első kettő vezeti a gazdálkodás könyvelését és évente benyújtják azt ellenőrzésre a kegyes Alapítványi Udvari Könyvelőségnek.