wikipedia

1. Története

1. 1. Legendák a város keletkezéséről

1. 2. Történeti kronológia

2. Gazdaság

Faipara (Zakłady Płyt Pilœniowych=farostlemezgyár), festékgyára (Pollena Astra) van.

3. Magyar vonatkozások

Az I. világháborúban magyar katonák ezrei haltak hősi halált a Przemyœl erőd orosz ostromakor. Ezeknek a hősi halottaknak állít emléket Gyóni Géza ma is rendkívül aktuális verse! Gyóni Géza egyike volt az erőd védőinek, itt került orosz fogságba, ahonnan nem tért haza.

CSAK EGY ÉJSZAKÁRA…

részletek

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;

A pártoskodókat, a vitézkedőket.

Csak egy éjszakára:

Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,

Mikor a halálgép muzsikál felettünk;

Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,

S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

* * * * * * * * * * * * * *

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:

Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.

Csak egy éjszakára:

Vakító csillagnak mikor támad fénye,

Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,

Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,

Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,

Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.

Csak egy éjszakára:

Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;

Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;

Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,

Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak

Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!

Hogy esküdne mind-mind,

S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,

Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:

Magyar vérem ellen soha-soha többet!

- Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

(Przemysl, november.)

 

 

Az erőd építése

1772-ben, amikor Lengyelország I. felosztása megtörtént, Galícia a Habsburg Birodalom (1804 után Osztrák Császárság) fennhatósága alá került. Ez a terület, melyet Galicia és Lodoméria hercegségnek neveztek, fontossá vált politikai és katonai szempontból. Ausztria és Oroszország viszonyának rosszabbodása, különösen a krími háború után, kikényszeríették a galíciai városok megerősítését. Galícia annektálása után a Haditanács állami erődítési bizottságot hozott létre, mely tiszti csoportot neveztt ki abból a célból, hogy kiválasszák az erődök építéséhez legjobban megfelelő helyeket. Megvizsgálták a következő helységeket: Sztrij, Lvov, Andrychów, Zaliscsiki és Przemyœl. Przemyœl, amely abban az időben 10-egynéhányezer lakosú kisváros volt, nem volt az első helyen a kiválsztottak között, azonban a városkát Emmerlich Blagojevič, a vezérkar főkvártélymesterségének őrnagya támogatta, aki kitűnő lehetőséget látott "a San folyó két partján fekvő Przemyœl, mint galíciai fő védelmi terület megerősítésére, amely a magyarországi útvonalakat védené". Rövidesen támogatta Przemyœl jelölését Károly főherceg, valamint János főherceg hadmérnökségének igazgatója is, aki elismerte, hogy „a hely, amely négy fontos útvonal csomópontjában fekszik, nem rendelkezik semmilyen stratégiai fontossággal. Mégis politikai okokból – ha nem akarjuk átadni ezt a provinciát és erős pozíciót akarunk – javaslom, erősítsük meg”. Ilyen módon nyújtották be a javaslatot Ferenc József császárnak erőd építéséről Przemyœlben, aki már 1871-ben döntést hozott az építési munkálatok megkezdéséről.

Az erőd tervezését 1873-ban fejezték be. Az építés költségeit először 24 millió gulden-ra becsülték, az építési időt pedig 24 évre.

Maguknak az erődöknek az építésén kívül más objektumok építését is megkezdték, melyek szükségesek voltak az erőd fenntartásához és felfegyverzéséhez, például lakóházakat, barakkokat, istállókat és pékségeket. Mindez a város hatalmas fejlődéséhez vezetett.

Az első gyakorlatokat a még be nem fejezett várban 1892-ben és 1896-ban tartották. Ezek lehetővé tették, hogy néhány erődítés pozícióján javítsanak. Pénzügyi okokból az erőd építése soha nem fejeződött be teljesen. 1914-ben Przemyœlnek három védelmi vonala volt, de a pénzeszközök hiánya miatt csak a belső gyűrű volt megfelelően előkészítve.

Az erőd állapota a háború kitörése előtt

 

Az I. világháború kitörése napján a külső gyűrű kerülete 45 km hosszú volt és 17 főbb erődítményből állt. Ezen kívül 14 állandó ágyúállás, állandó futóárok és 2 állandó gyalogsági bázis volt.

A belső védelmi rendszer 21 erődítményből állt. A háború kitörésének napján az erődben 128 ezer fős helyőrség, 14,5 ezer ló, 1022 ágyú és 4 ezer kocsi volt. A tényleges háborús készenlétet a lehetséges 75%-ra becsülték. Az előkészületek hiányosságai (a pénzügyi problémák mellett) az építés túl hosszú ciklusára és az építkezési munkák gyakori megszakítására volt visszavezethető. A "mindenfajta lövedékkel szembeni ellenállás"-ra mindössze 12 erődöt értékeltek, a többiek csak az egyes gránátok becsapódása ellen védtek.

További biztosítást jelentettek a drótakadályok, az aknamezők és a gyalogság elleni árkok. Tekintettel ezeknek a biztosításoknak a rossz állapotára, 1914. augusztus 14-18 között 27 ezer munkás kezdte meg kiküszöbölni a hiányosságokat és a hézagokat, hozzáépítve többek között 7 közbenső üteget, 24 bunkert, fedett árkot és vonalat a gyalogságnak, 200 új działobitni. több ezer kilométer futóárkot ástak és új aknamezőket telepítettek. kiegészítésül 714 ágyút, 52 tarackot, 95 mozsarat ás 72 géppuskát szállítottak Przemyœlbe. A harcok megkezdése után a legénység létszáma kb. 131 ezer főre, a lovak száma 21 ezer darabra nőtt.

Az első ostrom

A Lvovnál (szeptember 6-án) majd Rawa Ruskánál (szeptember 11-én) elszenvedett vereség után az osztrák legfelső parancsnokság szeptember 12-én parancsot adott a 2., 3., és 4. hadseregnek a San vonalához való visszavonulásra Przemyœlen keresztül. Az erőd azt a feladatot kapta, hogy felfogja az orosz támadásokat és biztosítsa az osztrák–magyar hadak visszavonulását. Miután visszautasították a megadást és az erőd kapitulációját, az orosz hadsereg rohamra indult.

Az ostrom 1914. szeptember 17-én kezdődött. 91.800 orosz katona vett benne részt, 133 tiszt vezetése altt. A rohamot Scserbacsov tárbornok vezette.

Október 3-án megtámadták az erőd keleti részét, vagyis a XIV "Hurko", XV. "Borek", IV. "Optyń", I/2. "Byków", I/3. "Pleszowice", I/4. "Maruszka Las", I/5. "Popowice", és az I/6. "Dziewięczyce erődöt. Az I/1. "Łysiczka" erődön kívül egyiket sem sikerült bevenni, melybe az oroszoknak sikerült behatolni, de gyorsan körülzárták és legyőzték őket a védők.

Október 8-án második rohamra került sor észak felől a Xa. "Pruchnicka Droga", XIa. "Cegielnia", XI. "Duńkowiczki" és XII. "Żurawica" erődöknél. Az oroszoknak még a lövészárkokig sem sikerült eljutniuk, azonban rettenetes veszteségeik voltak.

Az első ostrom 1914. október 10-én ért véget az orosz sereg vereségével. Az orosz oldalon a veszteség körülbelül 10 ezer halott, sebesült és eltűnt volt. A védők vesztesége mintegy 3-4 ezer halott volt.

A második ostrom

Kiegészítették az erőd tartalékait. Annak ellenére, hogy közel 213 vonatot indítottak az erődhöz utánpótlással, nem sikerült kiegészíteni a készleteket a megkívánt mértéknek megfelelően. Az erőd állománya 131 ezer katonát, 21,5 ezer lovat, 30 ezer polgári személyt és 2 ezer orosz foglyot számlált.

A második ostrom 1914. november 2-án kezdődött. Ez alkalommal nem volt közvetlen összecsapás a hadseregek között, hanem az orosz csapatok körülvették az erődöt elvágva egyúttal az utánpótlási vonalakat. A kemény tél az erőd tartalékainak gyors kimerüléséhez vezetett. Fokozatosan csökkentették az élelmiszeradagokat és arra késztették a védőket, hogy csaknem 10 ezer lovat leöljenek az ellátás kiegészítése képpen. Mind gyakrabban betegedtek meg a katonák. Egyre gyakrabban jegyeztek fel dezertációt. Március 17-19-én sikertelen kísérletet tettek az ellenség gyűrűjének áttörésére, a veszteségeket 5,5 ezer halottra és sebesültre becsülték.

Válaszul az orosz hadsereg rohamot hajtott végre minden irányból, de az erődöt sikerült még megvédeni. A védők egyre rosszabbodó helyzetében az erőd parancsnoksága a hadsereg főparancsnokságával egyetértésben 1915. március 20-án parancsot adott az erőd megsemmisítésére és a megadásra.

Március 18-ától megkezdték az összes élelmiszertartalék és anyagi eszköz megsemmisítését. Március 22-én felrobbantották az ágyúkat, az erődöket és a San hídját. 1915. március 23-án 6 órakor az orosz hadsereg vezérkaránál az erőd kapitulált. Röviddel ezután a városba bevonult az orosz hadsereg.

Az osztrák–magyar hadifoglyokat nemzetiségek szerint választották szét és Oroszország ázsiai részébe, Türkmenisztán, Szamarkand és Taskent közelébe szállították. Kusmanek tábornokot Nyizsnij Novgorod közelébe küldték, de már 1918 márciusában visszatért Bécsbe.

1915. április 2-án Przemyœlbe jött II. Miklós cár, hogy személyesen megtekintse az elfoglalt erődöt, valamint, hogy kitüntesse a győzteseket. Minden katona 5 rubel jutalmat kapott, a tisztek pedig rendjeleket.

A harmadik ostrom

1915. május 2-án a gorlicei csata után, ahol áttörték az orosz frontot, keletre vonult az egyesült osztrák–magyar és német hadsereg. A visszavonuló orosz csapatok Przemyœl körül erődítéseket kezdtek építeni, hogy megakadályozzák a támadást. Ebből a célból felhasználták a kevésbé elpusztított erődítéseket.

1915. május 18-án Przemyœlt körülvette az egyesült hadsereg és május 31-én megkezdődött a támadás, mely a védelem észak-nyugati részére összpontosult. A mozsarak tüzérségi előkészítése után a támadást a bajor, porosz ezredek, és az osztrák–magyar lövészek különítménye indította. Egyúttal kivédték az orosz ellentámadást. A 22. bajor ezred elfoglalta a X. (Orzechowce) és XI. (Duńkowiczki) erődöt, ugyanaznap este a lövészek elfoglalták a XII. (Werner) erődöt. Az Xb. (Zagrodnia) és IXa. (Krzyż) erőd megadta magát.

A városba először a bajorok hatoltak be 1915. június 3-án 3ó 30 perckor a Zasanie oldaláról, ezután nyugatról behatolt a 4. osztrák–magyar lovassági divízió. A visszavonuló orosz katonaság felrobbantotta a San hídjait és elhagyta a várost.

1915. június 6-án az elfoglalt városba látogatott az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka Frigyes főherceg, tábornagy.

Az erőd ma

1968-ban a lerombolt és szétlőtt erődöket védett katonai építészeti emlékekké nyilvánították. 1997-ben Przemyœlt bevonták a katonai épületek megőrzésének és konzerválásának országos programjába. Az erődök mentén jelenleg feketével jelzett turistaösvény vezet.

Magyar vonatkozások

Przemyœl emlékmű Budapesten a Margit hídnál

A Przemyœl erőd védelménél sok magyar katona is elesett. Emlékükre állították a Margit híd budai hídfőjénél azt az emlékművet, amely egy erődítést eltaposó üvöltő oroszlán bronzszobra, alatta egyszerűen a "Przemyœl" felirat. Gyóni Géza költő is az erőd védői között szolgált. Megrázó verseinek témája a katonák mérhetetlen szenvedése és a háború értelmetlensége.

Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulturalis_ertekek_a_vilagban/Visegradi_orszagok_technikai_2/pages/magyar/004_lengyelo_muszaki_muemlekei.htm

A PRZEMYSL ERŐDRENDSZER

Elhelyezkedés: Az erődrendszer egyes elemei Przemysl város területén, valamint Siedliska, Bolestraszyce, Dunkowiczki, Orzechowce, Letownia, Helica, Optyn, Grochowce, Pralkowce, Zurawica, Glinne, Jaskmanice helységekben találhatók

Kezelő: Przemysl Járási Hivatal

Tulajdonos: Lengyel Államkincstár

A LÉTESÍTMÉNY TÖRTÉNETE

Przemyslt az 1527 - 1660-as években kerítették körbe védelmi fallal, az addigi földsáncok helyett. Az épített falak a bástyarendszer részét képezték. Amikor Lengyelország első felosztásakor Przemysl városát az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolták, az osztrákok követelték az addigra megrongálódott falak lebontását, de hozzájárultak a fal déli szakaszának változatlanul hagyásához a Basztowa utca, valamint a Słowackiego utca mentén, a Plac na Bramie teréig. Az Osztrák Központi Erődépítési Bizottság utasítására az 1853 -1856. években az egész várost körülvették földsánccal és árokrendszerrel. Ennek összhosszúsága 16 km volt, és számos lövegállással volt megerősítve. Egy új rendszerű lőfegyver feltalálása kényszerítette az Osztrák-Magyar Monarchia hagseregét új sánc-gyűrű típusú erődök megépítésére. Az 1878. évben a Przemysl erőd modernizálásának munkálatait jelentősen felgyorsították, aminek eredményeként létrehoztak egy első osztályú erődrendszert. 1878-ban a létesítmény építése során végzett munkájuk elismeréseként a munkafelügyelők, ellenőrök, mesterek, katona- és civil mérnökök közül sokan kaptak magas állami kitüntetést. Az 1914. szeptember 17-én kezdődő és 182 napig tartó, az erőd birtoklásáért folyó közdelem az osztrák-magyar, német és orosz hadsereg 80 000-100 000 katonájának életét követelte. Az erődért folyó ütközet a „Keleti Verdun" jelzőt kapta.

 

"80 000 -100 000 katnaéletet követelt az osztrák- magyar, német és orosz hadseregből..."

 

Aktuális térkép

 

Az erőd bejárata az 1914-es ostrom után

ÉPÍTÉSZETI - MŰSZAKI LEÍRÁS

A XIX. század második felében kiépített Przemysl erődrendszer a mai napig megmaradt, és a világon ritkán látható egyik tökéletes példája a katonai- műszaki építészetnek. A komplexumot 3 részletben építették. Az első ütem (1853 - 1857) lényege a város körülkerítése volt egy 16 km hosszú földsánccal és mély árkokkal, nagy mennyiségű üteggel megerősítve. Az 1878. évben kezdődött el az erődrendszer modernizálása, amikor megépítették az erődöket a sáncoktól 3-5 km távolságban. Ezek az erődök sokszög alakúak, belső udvarral, eleinte téglából, majd betonból készültek, a vastag földréteg alá laktanyákat, bunkereket, raktárakat, föld alatti folyosórendszereket, lifteket és lépcsőket rejtettek. A leglátványosabb erőd a Siedliskaban lévő Salis Soglio, valamint az Emelkedőn lévő központi erőd.

 

A Przemysł erődrendszer

 

A .Salis Soglio" I. erőd rekonstrukciós tervrajza. Készítette J.I K. Wielgus - J. Bogdanowski, történelmi tervek F. Forstner alapján és saját mérések szerint

 

1885. év után acél és vasbeton födém, leereszthető páncélkupola beépítésére került sor (Fort Orzechowce, Letownia, Bolestraszyce, Grochowce). Minden egyes erőd saját elektromos energiaellátást, vízszivattyút, csatornázást, szellőztetést, reflektorokat, kommunikációs eszközöket, valamint belső akadályrendszert kapott, drótkerítés, aknamező, torlaszok és hasonlók formájában. A legújabb létesítményeket vasbetonból és védő acélernyő felhasználásával építették. Az Erősített Przemyœl Terület harci bunkeréinek építésekor az egy, vagy kétszintes építmények kivitelezéséhez vasbeton szerkezetet alkalmaztak, emelt minőségű cementtel és betonacéllal. A bunkereknél alkalmazott új fegyverzet és a tökéletesebb páncélzat biztosította a teljes légzárást és a személyzet biztonságát. A falak vastagsága 1,20 - 2,30 m, a födémeké 1,20 - 2,20 m volt.

Bibliography:

ˇ         Mapa rozmieszczenia dział obronnych twierdzy Przemyœl wg stanu z 1914 r., A. Sapeta

ˇ         Rekonstrukcja fortu I „Salis Soglio", J. i K. Wielgus

ˇ         Brama wjazdowa do fortu „Salis Soglio", A. Sapeta

ˇ         Przekrój wieży pancernej fortu", J. i K. Wielgus

A jellemző történelmi és aktuális tervek másolata

A Przemysl Erődrendszer védműveinek elhelyezkedése az 1914. évi mezei erődök kivételével

1854-1857

 

Gyalogsági mezőközi erőd (közeli védelem)

I. őrtábor sáncai

Közeli védelem szétszórt erőd|e

1873-1887

 

Tüzérségi és központosított erődök kb 1880-ból, páncélozva (1898-1900)

Egysáncú tüzérségi erőd

Közeli védelem páncélozott erődje

Citadella erőd

Mezőközi közeli védelem erődje

Állandó tűzérségi állás

Gyalogsági mezőközi sánc

A központi védvonal és segédvonal sáncai

Kétsáncú tűzérségi erőd kb 1880-ból, páncélozva (1896-1900)

1892-1914

 

Kétsáncú tüzérségi erőd kb 1880-ból, átépítve közeli védelemre (1896-1900)

Központosított „Einheitsfort" típusú pácéierőd

Egysáncú tűzérségi erőd módosítva közeli védelemre

Közeli védelem páncélerődje

Az I. őrtábor sáncai közeli védelemre átalakítva

 

 

Mezőközi és központosított állandó ütegek

 

Przemyœl 1980

 

A2 M - 02 ágyú páncéltornyának keresztmetszete