wikipedia
1. Története
1. 1. Legendák a város
keletkezéséről
1. 2. Történeti kronológia
2. Gazdaság
Faipara (Zakłady
Płyt Pilniowych=farostlemezgyár), festékgyára (Pollena Astra) van.
3. Magyar vonatkozások
Az I. világháborúban magyar katonák ezrei haltak hősi halált a Przemyl erőd orosz
ostromakor. Ezeknek a hősi halottaknak állít emléket Gyóni Géza ma is
rendkívül aktuális verse! Gyóni Géza egyike volt az erőd védőinek, itt került
orosz fogságba, ahonnan nem tért haza.
CSAK EGY ÉJSZAKÁRA
részletek
Csak egy éjszakára
küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a
vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy
- mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép
muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja
kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék
szanaszét röpködnek,
* * * * * * * * * * * * * *
Csak egy éjszakára
küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel
hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakító csillagnak mikor
támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért
gőzölve hömpölyget,
Hogy sírva sikoltsák:
Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak
egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az
anyjuk kínjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze
megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne
mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét,
hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve:
Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még!
Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak
én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében,
akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust,
hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen
soha-soha többet!
- Csak egy éjszakára
küldjétek el őket.
(Przemysl, november.)
Az erőd építése
1772-ben, amikor Lengyelország I. felosztása
megtörtént, Galícia a Habsburg Birodalom (1804 után Osztrák Császárság) fennhatósága alá került. Ez a
terület, melyet Galicia és Lodoméria hercegségnek neveztek, fontossá
vált politikai és katonai szempontból. Ausztria és Oroszország viszonyának rosszabbodása, különösen a krími háború után, kikényszeríették a galíciai
városok megerősítését. Galícia annektálása után a Haditanács állami erődítési
bizottságot hozott létre, mely tiszti csoportot neveztt ki abból a célból, hogy
kiválasszák az erődök építéséhez legjobban megfelelő helyeket. Megvizsgálták a
következő helységeket: Sztrij, Lvov, Andrychów, Zaliscsiki és Przemyl. Przemyl, amely abban az időben 10-egynéhányezer
lakosú kisváros volt, nem volt az első helyen a kiválsztottak között, azonban a
városkát Emmerlich Blagojevič, a vezérkar főkvártélymesterségének őrnagya támogatta, aki kitűnő lehetőséget
látott "a San folyó két partján fekvő Przemyl,
mint galíciai fő védelmi terület megerősítésére, amely a magyarországi
útvonalakat védené".
Rövidesen támogatta Przemyl jelölését Károly főherceg, valamint János főherceg
hadmérnökségének igazgatója is, aki elismerte, hogy a hely, amely négy
fontos útvonal csomópontjában fekszik, nem rendelkezik semmilyen stratégiai
fontossággal. Mégis politikai okokból ha nem akarjuk átadni ezt a provinciát
és erős pozíciót akarunk javaslom, erősítsük meg. Ilyen módon nyújtották
be a javaslatot Ferenc József császárnak erőd építéséről
Przemylben, aki már 1871-ben döntést hozott az építési
munkálatok megkezdéséről.
Az erőd tervezését 1873-ban fejezték be. Az építés
költségeit először 24 millió gulden-ra becsülték, az építési időt pedig
24 évre.
Maguknak az erődöknek az építésén kívül más objektumok
építését is megkezdték, melyek szükségesek voltak az erőd fenntartásához és
felfegyverzéséhez, például lakóházakat, barakkokat, istállókat és pékségeket.
Mindez a város hatalmas fejlődéséhez vezetett.
Az első gyakorlatokat a még be nem fejezett várban
1892-ben és 1896-ban tartották. Ezek lehetővé tették, hogy néhány erődítés
pozícióján javítsanak. Pénzügyi okokból az erőd építése soha nem fejeződött be
teljesen. 1914-ben Przemylnek három védelmi vonala volt, de a
pénzeszközök hiánya miatt csak a belső gyűrű volt megfelelően előkészítve.
Az erőd állapota a háború kitörése előtt
Az I. világháború kitörése napján a külső gyűrű
kerülete 45 km hosszú volt és 17 főbb erődítményből állt. Ezen kívül 14 állandó
ágyúállás, állandó futóárok és 2 állandó gyalogsági bázis volt.
A belső védelmi rendszer 21 erődítményből állt. A
háború kitörésének napján az erődben 128 ezer fős helyőrség, 14,5 ezer ló, 1022
ágyú és 4 ezer kocsi volt. A tényleges háborús készenlétet a lehetséges 75%-ra
becsülték. Az előkészületek hiányosságai (a pénzügyi problémák mellett) az
építés túl hosszú ciklusára és az építkezési munkák gyakori megszakítására volt
visszavezethető. A "mindenfajta lövedékkel szembeni ellenállás"-ra
mindössze 12 erődöt értékeltek, a többiek csak az egyes gránátok becsapódása ellen védtek.
További biztosítást jelentettek a drótakadályok, az aknamezők és a gyalogság elleni árkok.
Tekintettel ezeknek a biztosításoknak a rossz állapotára, 1914. augusztus
14-18 között 27 ezer munkás kezdte meg kiküszöbölni a hiányosságokat és a
hézagokat, hozzáépítve többek között 7 közbenső üteget, 24 bunkert, fedett árkot és vonalat a
gyalogságnak, 200 új działobitni. több ezer kilométer futóárkot ástak és új
aknamezőket telepítettek. kiegészítésül 714 ágyút, 52 tarackot, 95 mozsarat ás 72 géppuskát szállítottak Przemylbe. A harcok megkezdése után a
legénység létszáma kb. 131 ezer főre, a lovak száma 21 ezer darabra nőtt.
Az első ostrom
A Lvovnál (szeptember 6-án) majd Rawa Ruskánál
(szeptember 11-én) elszenvedett vereség után az osztrák legfelső parancsnokság
szeptember 12-én parancsot adott a 2., 3., és 4. hadseregnek a San vonalához
való visszavonulásra Przemylen keresztül. Az erőd azt a feladatot kapta, hogy
felfogja az orosz támadásokat és biztosítsa az osztrákmagyar hadak
visszavonulását. Miután visszautasították a megadást és az erőd kapitulációját,
az orosz hadsereg rohamra indult.
Az ostrom 1914. szeptember 17-én kezdődött. 91.800
orosz katona vett benne részt, 133 tiszt vezetése altt. A rohamot Scserbacsov
tárbornok vezette.
Október 3-án megtámadták az erőd keleti részét, vagyis
a XIV "Hurko", XV. "Borek", IV. "Optyń", I/2.
"Byków", I/3. "Pleszowice", I/4. "Maruszka Las",
I/5. "Popowice", és az I/6. "Dziewięczyce erődöt. Az I/1.
"Łysiczka" erődön kívül egyiket sem sikerült bevenni, melybe az
oroszoknak sikerült behatolni, de gyorsan körülzárták és legyőzték őket a
védők.
Október 8-án második rohamra került sor észak felől a
Xa. "Pruchnicka Droga", XIa. "Cegielnia", XI.
"Duńkowiczki" és XII. "Żurawica" erődöknél. Az oroszoknak
még a lövészárkokig sem sikerült eljutniuk, azonban rettenetes veszteségeik
voltak.
Az első ostrom 1914. október 10-én ért véget az orosz
sereg vereségével. Az orosz oldalon a veszteség körülbelül 10 ezer halott,
sebesült és eltűnt volt. A védők vesztesége mintegy 3-4 ezer halott volt.
Kiegészítették az erőd tartalékait. Annak ellenére,
hogy közel 213 vonatot indítottak az erődhöz utánpótlással, nem sikerült
kiegészíteni a készleteket a megkívánt mértéknek megfelelően. Az erőd állománya
131 ezer katonát, 21,5 ezer lovat, 30 ezer polgári személyt és 2 ezer orosz
foglyot számlált.
A második ostrom 1914. november 2-án kezdődött. Ez
alkalommal nem volt közvetlen összecsapás a hadseregek között, hanem az orosz csapatok
körülvették az erődöt elvágva egyúttal az utánpótlási vonalakat. A kemény tél
az erőd tartalékainak gyors kimerüléséhez vezetett. Fokozatosan csökkentették
az élelmiszeradagokat és arra késztették a védőket, hogy csaknem 10 ezer lovat
leöljenek az ellátás kiegészítése képpen. Mind gyakrabban betegedtek meg a
katonák. Egyre gyakrabban jegyeztek fel dezertációt. Március 17-19-én
sikertelen kísérletet tettek az ellenség gyűrűjének áttörésére, a veszteségeket
5,5 ezer halottra és sebesültre becsülték.
Válaszul az orosz hadsereg rohamot hajtott végre
minden irányból, de az erődöt sikerült még megvédeni. A védők egyre rosszabbodó
helyzetében az erőd parancsnoksága a hadsereg főparancsnokságával egyetértésben
1915. március 20-án parancsot adott az erőd megsemmisítésére és a megadásra.
Március 18-ától megkezdték az összes
élelmiszertartalék és anyagi eszköz megsemmisítését. Március 22-én
felrobbantották az ágyúkat, az erődöket és a San hídját. 1915. március 23-án 6
órakor az orosz hadsereg vezérkaránál az erőd kapitulált. Röviddel ezután a
városba bevonult az orosz hadsereg.
Az osztrákmagyar hadifoglyokat nemzetiségek szerint
választották szét és Oroszország ázsiai részébe, Türkmenisztán, Szamarkand és
Taskent közelébe szállították. Kusmanek tábornokot Nyizsnij Novgorod közelébe
küldték, de már 1918 márciusában visszatért Bécsbe.
1915. április 2-án Przemylbe jött II. Miklós cár,
hogy személyesen megtekintse az elfoglalt erődöt, valamint, hogy kitüntesse a
győzteseket. Minden katona 5 rubel jutalmat kapott, a tisztek pedig
rendjeleket.
1915. május 2-án a gorlicei csata után, ahol áttörték
az orosz frontot, keletre vonult az egyesült osztrákmagyar és német hadsereg.
A visszavonuló orosz csapatok Przemyl körül erődítéseket kezdtek építeni, hogy
megakadályozzák a támadást. Ebből a célból felhasználták a kevésbé elpusztított
erődítéseket.
1915. május 18-án Przemylt körülvette az egyesült
hadsereg és május 31-én megkezdődött a támadás, mely a védelem észak-nyugati
részére összpontosult. A mozsarak tüzérségi előkészítése után a támadást a
bajor, porosz ezredek, és az osztrákmagyar lövészek különítménye indította.
Egyúttal kivédték az orosz ellentámadást. A 22. bajor ezred elfoglalta a X.
(Orzechowce) és XI. (Duńkowiczki) erődöt, ugyanaznap este a lövészek
elfoglalták a XII. (Werner) erődöt. Az Xb. (Zagrodnia) és IXa. (Krzyż) erőd
megadta magát.
A városba először a bajorok hatoltak be 1915. június
3-án 3ó 30 perckor a Zasanie oldaláról, ezután nyugatról behatolt a 4.
osztrákmagyar lovassági divízió. A visszavonuló orosz katonaság felrobbantotta
a San hídjait és elhagyta a várost.
1915. június 6-án az elfoglalt városba látogatott az
OsztrákMagyar Monarchia haderejének főparancsnoka Frigyes főherceg, tábornagy.
1968-ban a lerombolt és szétlőtt erődöket védett
katonai építészeti emlékekké nyilvánították. 1997-ben Przemylt bevonták a
katonai épületek megőrzésének és konzerválásának országos programjába. Az
erődök mentén jelenleg feketével jelzett turistaösvény vezet.
Przemyl
emlékmű Budapesten a Margit hídnál
A Przemyl erőd védelménél sok magyar katona is
elesett. Emlékükre állították a Margit híd budai hídfőjénél azt az emlékművet,
amely egy erődítést eltaposó üvöltő oroszlán bronzszobra, alatta egyszerűen a
"Przemyl" felirat. Gyóni Géza költő is az erőd védői között
szolgált. Megrázó verseinek témája a katonák mérhetetlen szenvedése és a háború
értelmetlensége.
Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulturalis_ertekek_a_vilagban/Visegradi_orszagok_technikai_2/pages/magyar/004_lengyelo_muszaki_muemlekei.htm
A PRZEMYSL ERŐDRENDSZER
Elhelyezkedés: Az erődrendszer egyes elemei Przemysl város területén, valamint Siedliska,
Bolestraszyce, Dunkowiczki, Orzechowce, Letownia, Helica, Optyn, Grochowce,
Pralkowce, Zurawica, Glinne, Jaskmanice helységekben találhatók
Kezelő: Przemysl Járási Hivatal
Tulajdonos: Lengyel Államkincstár
A LÉTESÍTMÉNY TÖRTÉNETE
Przemyslt az 1527 - 1660-as években kerítették körbe védelmi fallal, az addigi
földsáncok helyett. Az épített falak a bástyarendszer részét képezték. Amikor
Lengyelország első felosztásakor Przemysl városát az Osztrák-Magyar
Monarchiához csatolták, az osztrákok követelték az addigra megrongálódott falak
lebontását, de hozzájárultak a fal déli szakaszának változatlanul hagyásához a
Basztowa utca, valamint a Słowackiego utca mentén, a Plac na Bramie teréig. Az
Osztrák Központi Erődépítési Bizottság utasítására az 1853 -1856. években az
egész várost körülvették földsánccal és árokrendszerrel. Ennek összhosszúsága
16 km volt, és számos lövegállással volt megerősítve. Egy új rendszerű
lőfegyver feltalálása kényszerítette az Osztrák-Magyar Monarchia hagseregét új
sánc-gyűrű típusú erődök megépítésére. Az 1878. évben a Przemysl erőd modernizálásának
munkálatait jelentősen felgyorsították, aminek eredményeként létrehoztak egy
első osztályú erődrendszert. 1878-ban a létesítmény építése során végzett
munkájuk elismeréseként a munkafelügyelők, ellenőrök, mesterek, katona- és
civil mérnökök közül sokan kaptak magas állami kitüntetést. Az 1914. szeptember
17-én kezdődő és 182 napig tartó, az erőd birtoklásáért folyó közdelem az
osztrák-magyar, német és orosz hadsereg 80 000-100 000 katonájának életét
követelte. Az erődért folyó ütközet a Keleti Verdun" jelzőt kapta.
|
|
|
"80 000
-100 000 katnaéletet követelt az osztrák- magyar, német és orosz
hadseregből..." |
|
|
Aktuális
térkép |
|
|
Az erőd
bejárata az 1914-es ostrom után |
ÉPÍTÉSZETI - MŰSZAKI LEÍRÁS
A XIX. század második felében kiépített Przemysl erődrendszer a mai napig
megmaradt, és a világon ritkán látható egyik tökéletes példája a katonai-
műszaki építészetnek. A komplexumot 3 részletben építették. Az első ütem (1853
- 1857) lényege a város körülkerítése volt egy 16 km hosszú földsánccal és mély
árkokkal, nagy mennyiségű üteggel megerősítve. Az 1878. évben kezdődött el az
erődrendszer modernizálása, amikor megépítették az erődöket a sáncoktól 3-5 km
távolságban. Ezek az erődök sokszög alakúak, belső udvarral, eleinte téglából,
majd betonból készültek, a vastag földréteg alá laktanyákat, bunkereket,
raktárakat, föld alatti folyosórendszereket, lifteket és lépcsőket rejtettek. A
leglátványosabb erőd a Siedliskaban lévő Salis Soglio, valamint az Emelkedőn
lévő központi erőd.
|
|
|
A Przemysł
erődrendszer |
|
|
A .Salis Soglio" I. erőd rekonstrukciós tervrajza. Készítette J.I K. Wielgus - J. Bogdanowski,
történelmi tervek F. Forstner alapján és saját mérések szerint |
1885. év után acél és vasbeton födém, leereszthető páncélkupola beépítésére
került sor (Fort Orzechowce, Letownia, Bolestraszyce, Grochowce). Minden egyes
erőd saját elektromos energiaellátást, vízszivattyút, csatornázást,
szellőztetést, reflektorokat, kommunikációs eszközöket, valamint belső
akadályrendszert kapott, drótkerítés, aknamező, torlaszok és hasonlók
formájában. A legújabb létesítményeket vasbetonból és védő acélernyő
felhasználásával építették. Az Erősített Przemyl Terület harci bunkeréinek építésekor
az egy, vagy kétszintes építmények kivitelezéséhez vasbeton szerkezetet
alkalmaztak, emelt minőségű cementtel és betonacéllal. A bunkereknél
alkalmazott új fegyverzet és a tökéletesebb páncélzat biztosította a teljes
légzárást és a személyzet biztonságát. A falak vastagsága 1,20 - 2,30 m, a
födémeké 1,20 - 2,20 m volt.
Bibliography:
ˇ
Mapa rozmieszczenia dział obronnych twierdzy Przemyl
wg stanu z 1914 r., A. Sapeta
ˇ
Rekonstrukcja fortu I Salis Soglio", J. i K.
Wielgus
ˇ
Brama wjazdowa do fortu Salis Soglio", A. Sapeta
ˇ
Przekrój wieży pancernej fortu", J. i K. Wielgus
A jellemző
történelmi és aktuális tervek másolata |
|||
|
|||
A Przemysl
Erődrendszer védműveinek elhelyezkedése az 1914. évi mezei erődök kivételével |
|||
1854-1857 |
|
|
Gyalogsági
mezőközi erőd (közeli védelem) |
|
I. őrtábor
sáncai |
|
Közeli
védelem szétszórt erőd|e |
1873-1887 |
|
|
Tüzérségi és
központosított erődök kb 1880-ból, páncélozva (1898-1900) |
|
Egysáncú
tüzérségi erőd |
|
Közeli védelem
páncélozott erődje |
|
Citadella
erőd |
|
Mezőközi
közeli védelem erődje |
|
Állandó
tűzérségi állás |
|
Gyalogsági
mezőközi sánc |
|
A központi
védvonal és segédvonal sáncai |
|
Kétsáncú tűzérségi
erőd kb 1880-ból, páncélozva (1896-1900) |
1892-1914 |
|
|
Kétsáncú
tüzérségi erőd kb 1880-ból, átépítve közeli védelemre (1896-1900) |
|
Központosított
Einheitsfort" típusú pácéierőd |
|
Egysáncú tűzérségi
erőd módosítva közeli védelemre |
|
Közeli
védelem páncélerődje |
|
Az I. őrtábor
sáncai közeli védelemre átalakítva |
|
|
|
Mezőközi és
központosított állandó ütegek |
|
|||
|
|||
Przemyl 1980 |
|||
|
|||
|
|||
A2 M - 02
ágyú páncéltornyának keresztmetszete |